G. István László verse

Porcukrot teába (EP-nek) „István, porcukrot teába?” – szóltál rám Szigligeten, és én nem tudtam, hogy önmagad idézted. Mosolyod kaján, hűvös, éterien elegáns, a nyegleségből aranyat teremtő alkímia fénye. Idéztél, de lehet-e nem téged idézni, ha rólad van szó? Most más a kérdés: lehet-e nem téged idézni, ha rólad már nem lehet szó, csak a nyomodról,…

Érdekel

Itamár Jáoz-Keszt verse

Gyertyatartók   Két sudár gyertyatartó. Tested. A kerek napkorong alászáll az ablakon túl. A pénteki nap fáradt szemét lezárja. Mit érzel e percben a két remegő lánggal szemben miközben a családtagok szellem-alakjai egybegyűlnek   testedbe mely e pillanatban megnyílik Ég és Föld között. Mint Jákob lajtorjáján: nevek kapaszkodnak fel fürgén és ereszkednek alá benned, s…

Érdekel