hommage 3.1 rozsdakútban uszonyos újszülöttben tojáslakók szájában ülök belugabokrok virágzó kérdőjelei között ülök a napban az elbűvölt gyöngeségben a maradékra vigyázók égboltra akasztott kocsányán ülök az égbolton túl vakvezető démonikerpár léptük alatt tejszínű tajga és én nem tudom a szöcskecsillagok alatt nem tudom a delfin udvarában arión dalában kettejük közül melyik a gőg melyik a zúgó…
Nem sírni, nem nevetni Papp Tibornak Csak a hó ragyog szemedben. A hosszú út hajszálai elporladtak kabátodon. Fehér könyv a fejed alatt, kacagó óra. Nem sírni, nem nevetni. Havazik az élet. Foga van.
Törek Bakucznak 1. mondd el, milyen a mélyére jutni!? miként szedik össze a sorok tárnáiból, hogy áthaladnak bennük, a terhüket a mondatok, mielőtt felszínre jönnek. milyen a bánya mélyében a dal, amely úgy hangzik, mintha lenne kékezüstben? 2. szólítsam néven vagy a neve mellett, nem válaszol, holott arccal fordul felém, szemével néz, orrával szimatolja testemből…
Drága Tiborom, Az utóbbi években mindig azt, mondod elfelejtettelek, elhagytalak, pedig nincsen így. Bár dorgálásodban igazad van, mert alig találkozunk, s arra nem is hivatkoznék, hogy rengeteg a dolgom és kevés a szabad időm. De hát tudod, ilyenek vagyunk mi szászok, a magas tetejű, szűk homlokzatos házainkban, befelé, eldugottan élve, ritkán mozdulunk ki otthonról. Ám…
Havazásban ragyogás Episztola a nyolcvanéves Ilia Mihály levelesládájába Megértük ezt is, Miska! Megértük. Megérte? Meghurcoltak bennünket gnómok és senkik, varasodunk, mint a kisgyerek térde, focizás közben, ha elesik. (Ki jól cselezik, előbb utóbb gáncstól bukik fel – mondják és felnyomják.) Ez idő tájt minden meccs ilyen volt. Ócska. Fél áron mértek szét minket,…
A weboldalon cookie-kat ("sütiket") használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.