Prágai Tamás: Lírádnak posztolatlanul – Újabb költészet túl az ezredfordulón

Lírádnak posztolatlanul – Újabb költészet túl az ezredfordulón De hát ledöntsük, amit ezredek Ész napvilága mellett dolgozának? A bölcsek és a költők műveit, S mit a tapasztalás arany Bányáiból kifejtett az idő? (Vörösmarty Mihály) A kilencvenes évek végén támadt egy vízióm, látomásom az „erős költészetről” (Harold Bloom, 1973), a költői nyelv megújulásról, amely a lírát…

Magolcsay Nagy Gábor

hommage 3.1     rozsdakútban uszonyos újszülöttben tojáslakók szájában ülök belugabokrok virágzó kérdőjelei között ülök a napban az elbűvölt gyöngeségben a maradékra vigyázók égboltra akasztott kocsányán ülök az égbolton túl vakvezető démonikerpár léptük alatt tejszínű tajga és én nem tudom a szöcskecsillagok alatt nem tudom a delfin udvarában arión dalában kettejük közül melyik a gőg melyik a zúgó…

Ladik Katalin

Nem sírni, nem nevetni   Papp Tibornak   Csak a hó ragyog szemedben. A hosszú út hajszálai elporladtak kabátodon. Fehér könyv a fejed alatt, kacagó óra. Nem sírni, nem nevetni. Havazik az élet. Foga van.

Géczi János

Törek Bakucznak 1. mondd el, milyen a mélyére jutni!? miként szedik össze a sorok tárnáiból, hogy áthaladnak bennük, a terhüket a mondatok, mielőtt felszínre jönnek. milyen a bánya mélyében a dal, amely úgy hangzik, mintha lenne kékezüstben? 2. szólítsam néven vagy a neve mellett, nem válaszol, holott arccal fordul felém, szemével néz, orrával szimatolja testemből…

Levél a távolból

Drága Tiborom, Az utóbbi években mindig azt, mondod elfelejtettelek, elhagytalak, pedig nincsen így. Bár dorgálásodban igazad van, mert alig találkozunk, s arra nem is hivatkoznék, hogy rengeteg a dolgom és kevés a szabad időm. De hát tudod, ilyenek vagyunk mi szászok, a magas tetejű, szűk homlokzatos házainkban, befelé, eldugottan élve, ritkán mozdulunk ki otthonról. Ám…