Leírás
Payer Imre versei egy zsigeri mélységű, eredendően lírai világot mutatnak fel, a líra ősi, érzéki terepét. Az emberélet útjának felén állva hirtelen összetorlódnak a lét legszélső peremei: születés és halál, gyerekkor és öregedés. A szembesítés kegyetlen és húsba vágó, tétje maga a létezés lehetősége versben, mondatban, szóban. A címadó vers sokszorosan erősíti fel e költészet minden szépségét, s a kötet origójaként működik. A létezést és a nyelvet illúziók játékaként, sokszoros áttételeken keresztül megjelenő feltételes jelenségekként mutatja be, éppígy a versben megszólaló ént, amely kényszerűen, „erőből” építi meg múltját. A megfosztásnak, kiszolgáltatottságnak, s a bennük megvalósuló létesítésnek, teremtésnek az így felfogott viszonyai saját esendőségükkel szembesítik a vers belső tárgyait és énjeit. Éppen ezért minden jelenség csak a rákérdezés által válik valóságossá, de a válasz rögtön szét is robbant minden valóságot. A kötet versei a lírai hagyomány érzékeny átörökítéséről tanúskodnak: egy érvényes költői világra láthatunk rá, nyelvek sokaságán átszűrve.
Németh Zoltán
