Gyertyatartók
Két sudár gyertyatartó. Tested. A kerek napkorong alászáll
az ablakon túl. A pénteki nap fáradt szemét lezárja.
Mit érzel e percben a két remegő lánggal szemben
miközben a családtagok szellem-alakjai egybegyűlnek
testedbe mely e pillanatban megnyílik Ég és Föld között.
Mint Jákob lajtorjáján: nevek kapaszkodnak fel fürgén és ereszkednek alá benned,
s nemsokára Szombat. A kegyelem pillanata véget ér amint kezed arcodról
alá ereszted, miután oly sokak képmását öltötte fel.
Az ajtó zsanérja megmoccan,
s én ott a konyha ajtajában állok mozdulatlanul. Anyám mellettem,
ámulat érzése fog el. Hisz ő csupán enyhe szellő-fuvallat-hussanása. S ahogy
[emlékszem
soha nem láttam alakját szombati gyertyák fényárjában úszni.
Egy villanásra tested tüzel a világok között,
összegabalyodnak a sziluettek. A lángnyelvek elhalványulnak.
Öregség vagy gyermekkor – amint a viasz-fehérség lassan-lassan lecseppen.
(2009)
Isten útján, a költészet útján 2005 – 2009 c. kötetből
héberből fordította: Armoni Gavriel
